Ezt a sütit már nagyon régen ki akartam próbálni, de valami mindig közbeszólt. Hol nem volt otthon dió, hol éppen a méz hiányzott, hol pedig egyszerűen máshoz volt kedvem. Na de a mai napon végre minden adott volt ahhoz, hogy ezt a régóta dédelgetett álmot valóra váltsam. Nem bántam meg, igazán finom édesség, és mivel mézes omlós tészta akár napokig is eláll. A tölteléket szerintem variálhatjuk, legközelebb túróval is kipróbálom, vagy almával, arról is beszámolok majd. Egy dologra azonban fel kell hívnom a figyelmet: nem szabad spórolni a töltelékkel!
Hozzávalók
50 dkg liszt
7 dkg zsír
20 dkg porcukor
16 dkg méz (ne legyen kásás)
2 tojás
1 kávéskanál őrölt fahéj
1 kávéskanál szódabikarbóna
csipet só
1 tojás a kenéshez
Töltelék
szilvalekvár
6 marok tört dió
Elkészítés
A lisztben elmorzsolom a zsírt, majd hozzákeverem a porcukrot, a fahéjat, a szódabikarbónát és a csipet sót. A mézet és a tojásokat a lisztes keverékhez adom és összegyúrom. A tésztát három cipóra osztom. A cipókat egyenként kinyújtom kb. 20x30 cm-es darabokra (vigyázzunk vele, mert a méz miatt elég lágy lehet, ha kell adjunk még hozzá lisztet, nyújtáskor pedig lisztezzük a deszkát, mert ragadni fog). Nyújtás után a tészták közepére kenem a lekvárt, majd megszórom két marék dióval. A lapok két oldalát középre hajtom, a végeket lenyomkodom és sütőpapíros tepsibe fektetem, óvatosan, mert a tészta egyből törik. Megkenem a felvert tojással és 180°-C-on aranybarnára sütöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése