Néha úgy hiányzik valami rágcsálnivaló, amit csak úgy futtában elcsenhetek a konyhapultról. Persze vehetnék egy csomag teljes kiőrlésű lisztből készült "finomságot", vagy a ma oly divatos zabkekszet, de azokban semmi élvezet nincs. Egyszer kipróbáltam, borzasztó volt, csak ide oda forgott a számban, azt hittem téglát köpök mire nagy nehezen lenyeltem. Nos akkor végérvényesen eldöntöttem, hogy csak olyat eszek, ami finom és ízlik, nem mintha addig nem ezt tettem volna. Ebben az elhatározásomban nagy hatással volt rám egy régi bölcsesség miszerint ami a testet táplálja és jó érzéssel tölti el, az a lélekre is jótékony hatással van.
Hozzávalók
50 dkg liszt
15 dkg margarin
1 csomag sütőpor
2 tojás
1 dl tej
lekvár (lehetőleg házi szilva, ha az nincs akkor más kemény lekvár)
Elkészítés
A lisztben elmorzsolom a margarint, majd hozzákeverem a cukrot és a sütőport. Ezután hozzáadom a tojásokat és a tejet, majd jól összegyúrom. Ezután fél cm vastagra nyújtom és egy bögrével karikákat szaggatok belőle. A tészták közepére egy kávéskanálnyi lekvárt halmozok, majd félbe hajtom és a széleket jól összedolgozom. Sütőpapíros tepsire rakom és 180°C-on sütöm, amíg elkezd pirulni a teteje. Még forrón vaníliás cukorral elkevert porcukorba forgatom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése