LEKVÁROS TALLÉR

Könnyű hétvégi finomság ez a linzer tallér. Így utólag azt hiszem kicsit nagyra szaggattam a korongokat, de ízlések és pofonok. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ennek a süteménynek valójában nem ez a neve, és valójában nem is lekvárral kell megtölteni. Az eredeti recept a "Vénusz mellei" nevet viselik, mivel eredeti állapotában éppen úgy néz ki mint egy mell, a töltelék pedig Vénuszhoz méltóan marcipánnal töltött barack. Mivel se marcipánom, se barackom nem volt otthon és a módosított küllem nekem jobban tetszett így nem volt mást tenni, mint egy új hozzáillő elnevezést találni. Nem volt nehéz. 

RÁNTOTT KARAJ ZÖLDBORSÓVAL TÖLTVE

Klasszikus étel a sajttal töltött rántott hús, szintén ismerős ha mindezt megfejeljük egy szelet sonkával. Na de zöldborsóval? Ugye az már nem szokványos? És hogy miért éppen zöldborsó? Mert az volt a hűtőben, meg egy kis sajt, tejföl...Így készült el a zöldborsóval töltött rántott karaj klasszikus krumplipürével. 

BROKKOLIS NOKEDLI

Azt hiszem megint alkottam valami egyedit, na nem azért mert a gasztronómia nagymestere vagyok, attól még messze állok, hanem azért mert hirtelen felindulásból megfőztem egy fej brokkolit, amiből hirtelen nem tudtam mit csinálni. Kirántani nem volt kedvem, az olyan macerás, a rakott változathoz nem volt meg minden hozzávaló, így kiterveltem egy brokkolis, sonkás rakott tésztát, csakhogy mikor benéztem a kamrába szembesültem azzal, hogy nincs otthon pörkölttésztám. Így hát újabb megoldás kellett, a sonkát már fölvágtam, a brokkoli megfőtt, volt tejfölöm, sajtom, na meg tojás, így sikerült hát egy újabb remek. 

GOMBÓC SZILVALEKVÁRRAL

Persze tudom, hogy sokkal könnyebb megvenni a mirelit gombócot, mert az biztosan tökéletes és még bajlódni sem kell vele, és őszintén szólva én is inkább ezt a lehetőséget választom a legtöbbször, de azért néha jól esik ha a saját kezem munkája díszeleg a pirított zsemlemorzsában. Éppen egy ilyen alkalmak egyike a mai is, amolyan gombócfőzős nap.